Tuesday, May 15, 2012

.--. .-. --- -... .-.. . -- ..--..

A trendnek megfelelően oldalt badasszül, gondosan lenullázott haj, fejtetőn és hátul pedig könyörtelenül konformista mohawk, amit már-már művészi módon tesz közröhej tárgyává a tízpennys méretével bíró kopaszfolt, mikor kigyúrt, kellően magas emberünk a mozgólépcső előnytelenebb szakaszán kénytelen ácsorogni.

Valaha szokás volt mondani, hogy a tárgyaknak lelkük van. Ezzel a klisével több okból nem értek egyet, azonban reális megfigyelés, hogy az univerzum teljesen tudatlan ojjektumai, okai és okozatai látszólag antropomorf módon lelnek valamiféle senki által nem érzett örömet tudatos lények trollolásában. Csúnya szó, napjainkra azonban a magyar köznyelv sokat koptatott darabja, magyarázni nem sokat kell hát rajt', nagylevegő és terítem a példákat.

A hetykén nedves albán szellő, mely katasztrófa szívnek, léleknek, kedvnek s ruházatnak egyaránt, a ragacsos madárürülék, amely tökéletesre hangolt sebesség-röppálya koordinációval csapódik a fejed búbjára, a UK toplista aktuális állása, ami miatt a szokásosnál is jobban kell röhögnöd Justinon meg azon a másik srácon, Janet Jackson Super Bowlos napkorong piercingje, nem tudom, erre a traumára emlékszik-e még valaki... mind-mind olyan események, erők, véletlenek, egyszóval dolgok, amelyek valaki más kárára működve humorizálnak egy elvileg az emberi esztétikán túlmutató világ szabályai szerint, mégis vérlázítóan ízléstelenül, ha az áldozat POV-jába fecskendezed elméd egy cseppjét.

Nonhumán trollok? Ennél jobb elnevezést érdemelne a jelenség. Kár, hogy a gimi talán legmaradandóbb hatása rajtam egy visszavonhatatlan lingvisztika-undor kialakítása volt. Talán valaki más egy szép napon kiötöl-hatol valami frappánsat.

3 comments: